Miközben az ablakot törölgettem, valaki megragadott hátulról.
-Szia,Lodo-köszönt.
Hátranéztem. Rugge volt az.
-Helló.
-Gyere, mondanom kell valamit.
-Ruggero, nekem dolgom van- dadogtam.
-Ez szerintem fontosabb....vészhelyzet, hogy úgy mondjam.
-Ugyan- morogtam, de azért utána mentem.
Beterelt a nagyszobába, ahol Clari ült.
-Szervusz, Lodo!-üdvözölt.
-Hellóó.
-Ülj csak le.
Leültem az egyik fotelba.
-Igen?
-Mondanunk kellene valamit...-kezdte Clari, majd összenézett Germannal. Akkor vettem csak észre, hogy ott van.
-Figyelj-sóhajtott German.-Te a mi..
Szólt a csengő.
-Mi?-kérdeztem kíváncsian.
Nem válaszolt sem Clari, sem German, Rugge pedig bátorítóan megszorította a kezem, majd ő is elment. Én is követtem őket, és a falhoz simultam, hogy ne lássanak.
German kinyitotta az ajtót.
-Ne, ne! Távozzon innen, Jade!-kiabált German.
-Nem, German, mi egymásnak vagyunk teremtve!
Ekkor Clara sípcsonton rúgta Jadet, Jade pedig kisántikált az ajtón.
-Vissza ne gyere-sziszegte mérgesen.
Jade csak gúnyosan elmosolyodott, majd elment.
-Hé,Lodo-fordult meg Clara, mire odaléptem elé.
-Igen?
-Szeretném, ha ma nem dolgoznál.
-M...miért?
-Majd meglátod-mosolyodott el.
Bementem a szobámba, és felvettem egy piros ruhát, majd elkezdtem írni a naplómba. Egy fél óra múlva Rugge bekopogott.
Rugge bejött az ajtón.
-Szereted a meglepetéseket?-vigyorgott.
-Aha. Vagyis attól függ-nevettem el magam.
-Ez jó lesz. Gyere velem.
-Hova?-álltam fel.
-Meglepiiiii. Nem mondom el.
-Örülni fogok neki?
-Persze.
Követtem Ruggerot, majd kimentünk a házból. Lehet hülyeség, de Ruggeban megbízok annyira, hogy elvigyen valahova anélkül, hogy tudnám.
-Ott vagyunk már?- türelmetlenkedtem.
-Lassan már igen-nézett rám.
-Naaa. Nem bírom ki-röhögtem.
Pár perc séta után megállt, és megszólalt:
-Itt is vagyunk.
Felnéztem. A(z) On Beat Studio állt elõttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése